Lehet-e a nagymamától örökölt arany ékszerből újat készíttetni, oly módon, hogy pontosan ugyanabból az anyagból készüljön az ékszer?

Gyakran előfordul, hogy az esküvőre készülő párok azzal a kéréssel fordulnak hozzánk, hogy a szülőktől kapott vagy a nagyszülőktől örökölt arany ékszer szolgáljon jegyékszereik alapanyagául.

Miért nem vállalunk ilyen felkérést?

Először is beszéljünk az ékszer készítés folyamatáról. Hogyan lesz az arany alapanyagból karikagyűrű?

Amikor egy megrendelést kapunk arany ékszer készítésére, első lépés az alapanyag beszerzése. Egy erre szakosodott boltban megvásároljuk a megfelelő színű és karátszámú ötvözetet és a hozzá passzoló forrasztó anyagot. Ehhez a cég igazolást is kiállít, hogy a vásárolt alapanyag például 14k arany esetén 585 ezrelékes finomságú. Elkészítjük az ékszert, beleütjük a készítőjelet – minden ékszerész köteles regisztrálnia magát a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfém Vizsgálati és Fémjelzési Osztályán, ahol egyedi betűkombinációkból álló azonosítítót kap, ez a névjel.

Ezt követően törvényi előírás szerint minden 1 grammot maghaladó arany ékszert be kell mutatni a Hivatalnál fémjelzésre. Ez egy független hivatal, aki megvizsgálja a beadott aranytárgyakat és ha azok elérik 14k esetén az 585 ezrelék finomságot, akkor beleütik a hivatalos magyar fémjelet. Ha akár csak egy ezrelékkel – figyelem nem százalékkal, hanem egy ezredrésszel – kevesebb a tárgy színaranytartalma, akkor összetörik azt. Ez a garancia a vásárló felé, hogy a hivatal jele valóban értéket jelent.

Mi a gond a hozott arany tárgyakkal?

Ha több tárgy van, aminek különböző a finomsága netán más színű aranyötvözetből készültek és ezeket összeolvasztjuk, nyilvánvalóan nem fog stimmelni a finomság és a szín is bizonytalan lesz. Ez a helyzet áll fenn a külföldön gyártott vagy fémjel nélkül árusított ékszerek finomságát illetően is, külföldön ugyanis mások a szabályozások.

Ha egyezik a tárgyak színe és finomsága is, akkor is olvasztás közben nem lehet tudni, hogyan égnek ki komponensek az ötvözetből, így a kapott anyag finomsága ismét kérdéses. Ezt utána beadni a Hivatalba fémjelzésre úgy, hogy magam sem tudom milyen az anyag, enyhén szólva is nagyon kínos, arról nem is beszélve, ha összetörik a tárgyat, mert nem érte el a megfelelő finomságot, akkor oda a munkánk is, és a becsületünk is csorbát szenved.

Mégsem kell a fiókban tovább őrizni a nem horodott arany ékszereket

Ilyenkor az lehet a megoldás, ha elhozzátok az ékszereket, mi bevizsgálás után megvásároljuk tőletek. Azt utána elvisszük az alapanyagboltba, ott ők színítik és újraötvözik azt. Ebből az anyagból biztonságosan tudunk dolgozni, és a cég által kiállított igazolással a fémjelzési procedúra is gördülékenyen megy.

Érdemes feltenni magunknak a kérdést: valóban a tárgyak hordoznak magukban emlékeket vagy azok bennünk élnek? Megfelelő lehet a gondolat, hogy ugyan nem pontosan ugyanabból az ékszerből készülnek el a karikagyűrűitek, mint amit a nagymama rátok hagyott, de valamilyen módon mégis segített, hogy létrejöjjenek?

Mondhatnánk azt, hogy persze, abból az aranyból készült, nyilván senki nem tudná megmondani, de mi jobban szeretünk őszintén kommunikálni.