Azt, hogy egy drágakő mennyire lesz tartós éke egy ékszernek, több tulajdonsága is befolyásolja, úgy mint a drágakő keménysége és a hasíthatósága. Az ékszer tervezésénél fontos szempont ezek figyelembe vétele.
Drágakövek keménysége
A keménység tudományos meghatározása a karcolásnak való ellenállás képességét jelenti. 1812-ben az ásványkutató Friedrich Mohs (1773-1839) tíz ásványi anyagból álló referencia-skálát hozott létre, a növekvő keménység sorrendjében. Ezt az alább látható skálát Mohs keménységi skálájának nevezzük.
- zsírkő – körömmel könnyen karcolható
- gipsz – körömmel nehezen karcolható
- kalcit – tűvel könnyen karcolható, réz érmével karcolható
- fluorit – tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható
- apatit – könnyen reszelhető acél reszelővel
- amazonit/ortoklász – még reszelhető
- kvarc – karcolja az ablaküveget
- topáz – karcolja az üveget
- korund – karcolja az üveget
- gyémánt – vágja az ablaküveget és karcolja az összes többi anyagot
A skálában az azonos keménységűek nem karcolják egymást, a magasabb számértékű karcolja az alacsonyabb számút, az alacsonyabb nem karocolja a magasabbat.
Tehát a rubin és a zafír mivel mindkettő 9-es keménységű ásvány nem fogja karcolni egymást. Viszont a gyémánt kivétel: a gyémánt és csak a gyémánt karcolja a gyémántot. Ezt a tulajdonságát használják fel a gyémánt csiszolásánál.
A Mohs-skála megközelítőleg lineárisan indul, de a görbe a 9 keménység után meredeken emelkedik. A korund (9) kétszer olyan kemény, mint a topáz (8), a gyémánt (10) pedig négyszer olyan kemény, mint a korund.
Hagyományos értelemben, azt mondjuk, hogy a toll puha és az üveg kemény. A gemmológia (drágakőtudomány) világában azonban az üveg meglehetősen puha anyagnak számít. Sokféle, a gemmológusok által keménynek tartott anyag könnyedén megkarcolja.
A levegőben lévő porszemcsék túlnyomó többsége kvarc szemcse, aminek a keménysége 7-7,1/5. Ez azt jelenti, hogy önmagában a por képes karcolni a 7 keménysgűnél puhább drágaköveket. Ezért fontos szempont az ékszer tartósságánál a drágakő keménysége.
Keménységi tartományok
Egyes ásványtípusoknál előfordul, hogy akár egyetlen kristályon belül az anyag keménysége eltérő. A legtöbb esetben a keménységi tartomány nagyon kicsi, egy egységnyi. A kianit azonban szokatlan, mivel keménysége óriási mértékben, 4 és 7,5 között változhat egyetlen kristályon belül.
Ellenállóság
A drágakövek közül a legkeményebb a 10-es keménységű gyémánt. Kemény azonban rideg. A gemmológusok között van egy régi mondás:
“Ha egy gyémántot megütsz egy kalapáccsal az tucatnyi darabra törik. Ha egy kvarcot az kettéválik, ha egy jádét az harangként szól.”
A „ellenállóság” az anyag ütésállóságát méri. Visszatérve a régi mondásra, a gyémánt – tudományos értelemben – egyszerre kemény és törékeny. A kalapács acélja (5. vagy 6. keménységű) nem karcolja meg a gyémántot, de összetörheti azt. A legtöbb drágakő „törékenynek” tekinthető. Van néhány kivétel. A kriptokristályos kvarc, például a kalcedon, csakúgy, mint a jadeit, jade és a nefrit nagy szívóssággal rendelkezik.
Mit jelent a drágakő viselhetősége?
Feltéve, hogy nem éri rendszeresen kalapácsütés az ékszereit, a karcolás gyakrabban előforduló veszély. Gondolj arra, hogy naponta hányszor teszed a kezed zsebere, nyúlsz a pénztárcádba, kesztyűtartóba és asztalfiókba. Gondolj arra, hogy mi minden karcolhatja gyűrűdet, amikor ezeket a tevékenységeket végzed. A drágakő keménysége nagyban befolyásolja, hogy mennyire hamar mutatja kopás jeleit. Ezt gyakran viselhetőségnek vagy néha „tartósságnak” nevezik. A 6-os keménységű opál rövid időn belül finom karcolásokkal lesz tele, és elveszíti fényét, ha mindennap gyűrűkőként viseled. Ne feledd, hogy a kvarc (7-es keménység) a por alkotóeleme és az egyik leggyakoribb ásványi anyag a Földön. Egy egyszerű portörlés is összekarcolhat egy lágyabb követ. A karcolások lehetnek aprók, akár mikroszkopikusak is, de idővel felhalmozódnak és láthatóvá válnak. Másrészt a 9-es keménységű rubin évekig fényes marad, mert keményebb, mint a kopáshoz hozzájáruló legtöbb koptató részecske.
Viselhetőségi fokozatok
A kvarcnál puhább drágakövek hamar elveszítik fényüket és homályossá válnak. A 7-es vagy annál magasabb keménység a Mohs-skálán általában azt jelzi, hogy egy drágakő elég kemény a mindennapi ékszerhasználathoz. Ez egy iránymutatás, nem kőbe vésett szabály. A gyöngy és az opál népszerű drágakő ugyan, de keménysége jóval 7 alatt van, ezért inkább alkalmi viseletre ajánlott.
A viselhetőség kategóriákba sorolható: Kiváló, Nagyon jó, Jó, Gyenge. A „Kiváló” fokozat azt jelenti, hogy egy drágakő gyakorlatilag bármilyen körülmények között, akár napi viseletre is alkalmas. A „Gyenge” minősítésű kő, például egy opál, azt jelenti, hogy ékszerként való használatát nagyon alaposan meg kell fontolni. Csak alkalmanként vagy kímélve viselje.
Bár a drágakő keménysége jelentősen befolyásolja a viselhetőséget, más tényezők is szerepet játszanak. Az, hogy egy drágakő kemény, még nem jelenti automatikusan azt, hogy jól viselhető. Néhány drágakő érzékeny a hőmérséklet változásaira vagy a szokásos vegyi anyagokra, még az izzadságra is. A másik legfontosabb tényező a drágakő hasíthatósága.
Drágakő hasíthatósága
Technikailag a hasítás azzal függ össze, hogy egy drágakő molekulái milyen erősen kötődnek egymáshoz. Laikusan fogalmazva, nagyon hasonlít a faerezetre. Könnyedén lehet hasítani egy-egy darab fát az erezetével párhuzamosan, de arra merőlegesen már sokkal nehezebb. Sok drágakőnek vannak ilyen úgynevezett hasítási síkjai, amelyek drágakőfajtánként eltérőek. A hasítási síkokat tökéletesnek, jónak, tökéletlennek vagy meghatározhatatlannak definiálják, attól függően, hogy az ásványi anyag mennyire könnyen válik szét a sík mentén. Egyes drágakövekből hiányzik a hasítási sík.
Noha a a holdkő népszerű kő, keménységi tartománya 6-6,5, hasíthatósága tökéletes. Ez azt jelenti, hogy könnyen hasad hasítási síkja mentén ha erősebb ütés éri. Ezért érdemesebb gyűrű helyett medálba vagy fülbevalóba foglalva viselni, így kevésbé van kitéve a sérülés veszélyének.
A gyémánt bár a föld legkeményebb természetes anyaga, hasíthatósága a holdkőhöz hasonlóan tökéletes. Ez azt jelenti, hogy könnyen hasíthatók a hasítási síkok mentén. Láttál már régi filmekben gyémántvágókat, akik feladata, hogy a nagy gyémántkristályokat darabolják? Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb, legjobb minőségű, legmagasabb értékű csiszolatot lehessen elkészíteni a nyers gyémántból, precízen kiszámított helyre határozott ütést kell mérni a kőre. Ha rosszul csinálják, a gyémánt tucatnyi apró darabra töredezik szét, de ha sikerül pontosan eltalálni a hasadási irányt, akkor csupán 2 nagy darabra hasad szét. Viselés szempontjából ez azt jelenti, hogy a gyémánt a karcolódásnak ugyan ellenáll, viszont az erős ütések kárt tehetnek benne, összetörhetik.
Ékszerbe foglalás
Az ékszerbe való foglalás a drágakő viselhetőségének másik fontos tényezője. A drágaköves ékszerek közül talán a legnépszerűbbek a gyűrűk. Ezek azonban több fizikai behatást kapnak, mint bármely más ékszer. A gyenge viselhetőségi fokú kövek (például holdkő) jobban illenek medálokhoz, fülbevalókhoz vagy brossokhoz.
Ha kedvenc drágaköved a puhábbak közé tartozik érdemes:
1, Viseld csak különleges alkalmakkor
2, A foglalat vegye minél jobban körbe a követ
Forrás: https://www.gemsociety.org/article/hardness-and-wearability/
