Mi határozza meg egy gyémánt értékét? Elég, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy minél nagyobb legyen? Vagy a magas karátszám helyett inkább a színre figyeljünk? Esetleg a csiszolás vagy a kő tisztasága a mérvadó? A válasz az, hogy ezen tulajdonságok mindegyike fontos, együtt alakítják ki egy-egy gyémánt értékét. Így hiába 1 ct súlyú egy kő, ha a színe, a csiszolása és a tisztasága a legalacsonyabb besorolásba esik, egy fele akkora ct súlyú kő kiváló minősítéssel ennek többszörösébe kerülhet.
A gyémánt osztályozásának rendszere az úgynevezett 4C-re épül:
CUT – CSISZOLÁS
COLOUR – SZÍN
CARAT – SÚLY
CLARITY – TISZTASÁG
1. Cut – Csiszolás
Sokáig a gyémánt nem volt más csupán egy érdekes alakú -a csiszolatlan drágakő oktaéder alakú kristályokat formáz – nagyon kemény fehér kő, ami nem is csillogott különösebben. Csupán lapokat tudtak hasítani róla. Sokkal szívesebben foglalták ékszerbe a színes drágaköveket, amiket meg tudtak csiszolni, így emelve szépségüket.
A gyémánt azonban sokáig teljesíthetetlen kihívás elé állította a drágakőcsiszolókat, ezért nevezték legyőzhetetlennek, görögül „adamas”-nak. A gyémánt a legkeményebb ismert anyag a Földön, így nem volt mivel megcsiszolni. Mígnem egy leleményes kőcsiszoló rájött, mi a megoldás: önmagát vagyis gyémántot kell használni a megmunkálás során!
Ez a felfedezés fordulatot hozott a gyémánt megítélésében. Kezdetben néhány lapot csiszoltak csak a gyémántokra, de már ezek is emelték szépségét. A 15. századtól kezdve hosszas kísérletezés után alakult ki a hollandi rózsa nevű csiszolási forma, amit a 19. század elejéig alkalmaztak.
A gyémántcsiszolás következő mérföldköve a mai nap is alkalmazott briliáns csiszolási forma megalkotása volt. A drágakőcsiszolás célja, olyan csiszolatot készíteni, ami a lehető legtöbb fényt veri vissza, hogy a drágakő minél szebben ragyogjon. Ezt sikerült elérnie a lengyel gyémántcsiszoló családból származó Marcel Tolkowsky mérnöknek. Ő a briliáns csiszolású gyémántok atyja. Olyan csiszolatot sikerült terveznie, ami kihasználva a kő kémiai és fizikai adottságait, a beeső fény 99,9%-át visszaveri, utánozhatatlan ragyogást biztosítva ezzel a gyémántnak.
A briliáns csiszolású kőnek szigorú kritériumoknak kell megfelelnie. Ideális esetben a táblán belépő fény a táblán át lép ki, a belső fazetták pedig a szivárvány színeire bontják a fényt, ezt érzékeljük szikrázó ragyogásként. Rendkívül fontos a korona (a kő felső része) és a pavilon (a kő alsó része) a kő átmérőjéhez viszonyított aránya továbbá a szögek és az 57 db fazetta . Ha a korona túl alacsony vagy a pavilon túl magas, akkor a fény nem megfelelően verődik vissza a fazettákról, a kő oldalán vagy alján lép ki, nem pedig a táblán sekély csillogást eredményezve.
Más színes drágaköveknél is alkalmazzák a briliáns csiszolási formát, viszont a többi ásvány fizikai és kémiai tulajdonsága más, mint a gyémánté, ezért kevésbe ragyognak. Így létezik zafír briliáns, topáz briliáns stb. is.
Fontos ezt megjegyezni, hiszen a köztudatban a gyémánt és a briliáns vagy brill szó ugyanazt jelenti. Azonban a valóságban nem minden briliáns gyémánt. A gyémánt a drágakő anyaga, a briliáns a csiszolás formája.
A briliáns csiszolási forma megmozgatta a drágakőcsiszolók fantáziáját, így ennek mentén több változat is kialakult. A briliáns formából fejlődött ki a szintén 57 fazettát tartalmazó csónak vagy mandula alakot formázó navett más néven marquise csiszolás, a csepp, a szív és a népszerű négyzet alakú princess csiszolási forma. Ezek mellett számos fantáziacsiszolás létezik még, úgy mint a téglalap alakú smaragd csiszolási forma, a baguette, a cushion, a nyolcszög szerű asscher, az ívelt oldalú négyzetes radiant vagy a háromszög alakú trilliant.
2. Colour – Szín
Ha megkérdezünk valakit, hogy milyen színű a gyémánt, rögtön érkezik a válasz, hogy fehér / színtelen. Valóban az ékszerekbe foglalt legtöbb gyémánt fehér vagy enyhén sárgás színárnyalatú. Azt viszont kevesen tudják, hogy léteznek színes gyémántok is. A bányászott gyémántok 70%-a fekete vagy barna színű. A természetben előforduló színes (piros,zöld,kék,rózsaszín,kanárisárga) gyémántok rendkívül ritkák, ezért áruk sokszorosan meghaladja a legjobb minőségű színtelen gyémántok árát, megvásárlásuk uralkodói privilégium. Azonban azoknak sem kell lemondaniuk a színes gyémántokkal ékesített ékszerekről, akik nem királyi családba születtek. Létezik olyan technológia, ami képes a gyémántok színét tartósan megváltoztatni. Mivel a legértékesebb drágaköveknek mindig a kezeletlen, természet alkotta drágaköveket tekintik, az ember által színezett kövek ára jóval kedvezőbb, így szélesebb réteg számára elérhető.
A gyémánt értékmeghatározásának fontos fokmérője a súly, a tisztaság, és a csiszolás mellett a szín. Hogy osztályozni tudják őket szabvány színskálát hoztak létre. Kétféle ilyen skála létezik: az egyik a skandináv, amely a kő színét a lelőhelyhez köthető szóval fejezi ki, a másik az amerikai GIA , ami az ABC betűit használja.
A legjobb minősítést a River/D,E megjelölésű kövek kapták. River azaz folyó nevet kaptak a színtelen vagy egészen kivételesen fehér kövek, utalva ezzel arra, hogy a folyók hordalékában talált kövek mindig fehérebbek a bányászott gyémántoknál. Az ilyen színárnyalatú kövek annyira ritkák, hogy gyűjtői darabok. Kereskedelmi forgalomba kapható felső kategóriás gyémántszín árnyalatok a Top Wesselton és a Wesselton.
A gyémántok osztályozásához úgynevezett Master Stone készletet használnak. Ez egy gondosan összeválogatott színskála cirkónia kövekből, ami színtelentől sárgáig tartalmazza a megfelelő színárnyalatokat. E mellé helyezik a vizsgálandó gyémántot és összehasonlítják vele. Fontos a környezet és a fényforrás is. Egy erős színű ruha vagy bútor nagyban befolyásolhatja a vizsgálat eredményét, ugyanígy fontos a megfelelő fényforrás is. A gyémánt színének megállapításához úgynevezett napfény lámpát használnak, ez a legfehérebb fényt kibocsátó fényforrás.
D,E / RIVER színtelen/egészen kivételesen fehér , a folyóhordalékból származó kövek mindig fehérebbek
F,G / TOP WESSELTON kivételesen fehér , a dél-afrikai Wesselton bányára jellemző színárnyalat
H / WESSELTON fehér
I / TOP CRYSTAL nagyon-nagyon enyhén színezett fehér , a kristályüveg enyhén sárgás színe alapján
J/ CRYSTAL nagyon enyhén színezett fehér
K,L,M,N / CAPE enyhén sárgás, a Jóreménység fokáról származó kövek színe Cape of Good Hope
O,P,Q,R / LIGHT YELLOW sárgás
S,Z / YELLOW sárga
3. Carat – Súly
A karát (ct) a drágakövek súlyának mértékegysége. Nem összetévesztendő az aranyötvözetek finomságának megjelölésére használt karát fogalmával, pl. 14 karátos arany ékszer. A kettő teljesen külön dolog.
1 ct 0,2 grammnak felel meg. Ennek egyszázad része a point, ezt kisebb méretű gyémántokhoz alkalmazzák.
A gyöngyök külön mértékegysége pedig a grain, ami egy karát negyed része.
1 ct = 0,2 gramm = 100 point = 4 grain
A furcsa mértékegység eredete jóval a metrikus rendszer bevezetése előttre vezethető vissza, amikor is a szentjánoskenyérfa magjának súlya szolgáltatta a mértékegységet a drágakövek súlyának megállapításához. Egy mag súlya 0,191 g és 0,213 g között változott attól függően, hogy hol termett, mennyi eső esett stb.
A gyémántkereskedelem fellendülésével igény mutatkozott egy pontosabb mértékegységre. A 0,205 grammos karát fogalmát 1906-ban vezették be, ezt használjuk napjainkban is.
A gyémánt értékének természetesen többi tulajdonsága mellett meghatározó eleme a karátszáma is.
A gyémánt karátonkénti ára egyenes arányban változik a súlyával. Egy nagyobb karátszámú gyémánt karátonkénti ára is magasabb, hatványozottan emelkedik. Ha egy gyémánt súlya 10-szer nagyobb egy másikhoz viszonyítva, az ára 100-szor magasabb.
4. Clarity – Tisztaság
A gyémánt hosszú időn keresztül extrém magas hőmérsékleten és nyomás alatt lévő szénből keletkezik. Ha a keletkezés során a hőmérséklet ingadozik vagy más anyagok, ásványok is jelen vannak, apró hibák kerülnek a kőbe, amit zárványnak nevezünk. Ahhoz, hogy egy gyémánt tisztasági fokát vagyis zárványosságának mértékét megismerjük, tízszeres nagyításban kell megvizsgálnunk speciális triplet lupén keresztül.
A legmagasabb tisztasági fokú gyémánt rendkívül ritkán alakul ki, amiatt az ára igen borsos. Egy F1 és egy P3 minősítésű kő ára között akár 25-szörös eltérés lehet, ha a többi tulajdonsága egyébként azonos.
A kövekben fellelhető zárványok nem feltétlenül rossz dolgok. Egyrészt jelenlétük biztosíték arra, hogy a kő valódi, nem pedig szintetikus utánzat; utóbbi soha nem tartalmaz zárványt. Másrészt egyedi, megismételhetetlen karaktert ad a drágakőnek, akár egy ujjlenyomat.
F1 FLAWLESS hibátlan
VVS VERY VERY SLIGHTLY IMPERFECT nagyon nagyon kicsi hiba
VS VERY SLIGHTLY IMPERFECT nagyon kicsi hiba
SI SLIGHTLY IMPERFECT kicsi hiba
I 1-3 / P1-3 IMPERFECT hiba
Forrás: Kakas Péter: A gyémántról